Akár most diagnosztizáltak, akár már egy ideje az IBD hullámvasútján ülsz, a dietetikai ellátásnak mindig helye van a betegség menedzselésében. A legfrissebb szakmai ajánlás kimondja, hogy MINDEN IBD-ben érintettnek rendszeres dietetikai szűrésen és ellátáson ajánlott részt venni. Bár az étrend nem gyógyítja a gyulladásos bélbetegséget, de nagyon sokat jelent az életminőség javításában, sőt sok esetben része a terápiás eszköztárnak. Az MCCBE dietetikai témájú cikkei nem helyettesítik a személyre szabott dietetikai tanácsadást, de igyekszünk benne evidencia alapú, hiteles táplálkozásedukációt nyújtani az IBD-ben érintetteknek és családtagjaiknak, hogy ne zavarodjanak össze az interneten kallódó áltudományos információk között.
Alapok, amiket a gyulladásos bélbetegségek étrendi megközelítéséről tudnotok kell
A gyulladásos bélbetegség egy nagyon heterogén kórkép, a dietetikai ellátás függ a
- betegség típusától (Crohn/ colitis/ mikroszkópos IBD)
- lokalizációjától (melyik bélszakasz érintett)
- a betegség aktivitásától (tüneti/biokémiai/szöveti remisszió VAGY fellángolás foka VAGY remisszió funkcionális tünetekkel…)
- esetleges szövődményektől és beavatkozásoktól ( sipoly, szűkület, sztóma, műtét előtti vagy utáni állapot)
- tápláltsági állapottól
- egyéni toleranciától
- társbetegségektől
- gyógyszeres terápia típusától
- …
A kórkép változatosságából már következtethetünk rá, hogy nincs egy úgynevezett IBD diéta. Sokszor elhangzik az érintettek között a kérdés “mi ehetjük ezt az étel?”. Ehelyett arra biztatlak titeket, saját érdeketekben, fogalmazzuk ezt át a következőre: “Nekem most jót tenne ez az étel? Van olyan formája, ahogyan be tudnám építeni az étrendembe?”
Alultápláltság: a veszély, amivel a diétakultúrában nem számolunk
Talán kaptatok már bókokat az alakotokra, amikor egy-egy fellángolás során megszabadultatok néhány kilótól. Lehet, hogy előfordult veletek, hogy amikor energiaszintben vagy tüneti szinten a legrosszabbul voltatok, néhányan akkor hittek titeket a legegészségesebbnek. A gyulladásos bélbetegség rákfenéje, hogy ha nem beszélünk róla, nem látszik és ez sokszor meggondolatlan megjegyzésekre készteti a pácienst körülvevő embereket. Egy jó dietetikus azonban nem tesz negatív megjegyzéseket a testalkatodra, akármilyen állapotban érkezel az első konzultációra, sőt, az első benyomás mögé lát. Nekünk nem csak a jelenlegi testtömeged a fontos, hanem hogy honnan indultál, milyen testtömeggel érzed jól magad, milyen az izom- és zsírtömeg arányod, energiaszinted, tüneteid, közérzeted, valamint tápanyaghiányaidat felmérve hozunk együtt terápiás döntéseket. Miért fontos erről beszélni? A malnutríció, vagyis alultápláltság a gyulladásos bélbetegek jelentős részét legalább a betegség egy-egy fázisában érinti és összefüggésbe hozható a betegség rosszabb kimenetelével. Az alultápláltságot összefüggésbe hozták a betegség rosszabb kimenetelével, több és hosszabb kórházi tartózkodással, fellángolással és műtét szükségességével. Ha nem tudod eldönteni, téged érint-e a malnutríció rizikó, teszteld magad a Nutricia online kérdőíve segítségével!
Alapanyagok egy bélbetegségekre specializálódott dietetikus szemüvegén keresztül:
Az étkezés lehetne egyszerű, de annyifélék vagyunk, annyifélét mesél a szomszéd néni és annyira más az ízlésünk, hogy végül mégsem lesz az.
Ha tudományosan szeretném megfogalmazni, az mégis kimondható, hogy egy mediterrán típusú, de magyarországi körülményekre adaptált, sok növényi alapanyagot tartalmazó étrend a legtöbb betegség rizikóját csökkenti és sok-sok betegség menedzsmentjében szerepe van. Az IBD sem kivétel ezek közül még akkor sem, ha van olyan életszakasz, amikor átmenetileg ez nem megvalósítható vagy jelentős módosításokat igényel. A kórkép sokfélesége miatt én most direkt nem szeretném fellángolás és remisszió étrendjére osztani az ajánlást, hiszen az az IBD egy durván lebutított megközelítése lenne. Helyette az alapanyagcsoportokon belül az élelmiszerek skáláját és a gondolkodásmódot szeretném megismertetni veletek, hogy mindenki el tudja dönteni (a dietetikusával), hogy számára a skála melyik pontja biztonságos, komfortos.
GABONÁK, GABONATERMÉKEK, BURGONYA
A legtöbb magyar háztartásban sajnos leragadnak a páciensek a búza-rizs-zab kombinációnál, pedig a gabonák és álgabonák világa ennél sokkal változatosabb. Ide tartozik a:
● árpa (gersli)
● rozs
● hajdina
● quinoa
● köles
● amaránt
● zab
● kukorica
● rizsfajták pl.: vadrizs, barna rizs, jázmin rizs
● búza és a belőle készült termékek (kuszkusz, bulgur, búzaliszt, tészták)
● az édesburgonya és a burgonya táplálkozás-élettani szempontból erre a csoportra hasonlít a legjobban, ezért ide sorolom őket
Ezek közül a búza, árpa, rozs, valamint a többi keresztszennyeződött gabona gluténtartalmú, de a nem cöliákiás gyulladásos bélbetegeknek ezzel nem kell foglalkozni, hiszen a gluténmentes étrend nem bizonyult előnyösnek a jó minőségű vizsgálatokban. A bélegészségre vonatkozó jelen tudásunk alapján a növényi ételek változatossága sokkal fontosabb, mint a felesleges eliminációk alkalmazása. Ezeket a megszorításokat a páciensek sokszor tünet-és gyulladáscsökkentés céljából alkalmazzák, de hosszú távon gyakran kontraproduktívan hatnak. Kivételt képez a CDED étrend, ami a Crohn-betegség egyik terápiás étrendje és egy későbbi cikkben fogjuk tárgyalni.
A legtöbb gabona az IBD minden szakaszában jól beépíthető, csak a megfelelő feldolgozottsági fokot kell kiválasztani.
A teljes kiőrlésű változatok, amikor a teljes gabonaszem (magbelső, csíra, korpa) elfogyasztásra kerül, inkább teljes remisszióban javasolhatók. Ilyen alapanyagok pl. a teljes kukoricaszem, a teljes kiőrlésű búzaliszt, a teljeskiőrlésű rozsliszt vagy a barna rizs.
Emészthetőség szempontjából ezt az alapanyagcsoportot az alábbiak szerint skáláznám, a teljesség igénye nélkül (lásd az ábrán). A beosztás során olyan szempontokat vettem figyelembe, mint a vízben nem oldódó rosttartalom, a szemcseméret, a hőkezelés, feldolgozási eljárás. Láthatjátok, hogy sokat segít, ha puhára főzzük/ pároljuk a gabonákat vagy csökkentjük a szemcseméretet és liszteket, kásákat választunk. A burgonyák az IBD legtöbb fázisában jól tolerálhatóak és a széklet állagát is sűritik. A kenyereknél a fő szempont, hogy egy relatív egyszerű összetevőlistájú terméket válasszunk, felesleges adalékanyagok nélkül. A vadkovászos termékek, ahol valóban végbemegy a hosszú fermentációs folyamat, sokszor jobban tolerálhatóak, de az élesztős sem tilos. A (bocs itt lehet, hogy véletlen átírtam valamit, lehet, hogy magfehér volt??? vagy nem tudom, nézz rá! még nem állítottam véletlen át az elején, hogy csak ajánlás legyen amit írok, és bénáztam) fehér és félbarna kenyér alacsony rosttartalmú, a rosttartalmat az állapottól függően lehet növelni.
ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS:
Bár itt is a minél változatosabb, színesebb tányér lenne a hosszú távú célunk, ez IBD-ben nem mindig olyan könnyen megvalósítható. A zöldség és gyümölcsök toleranciája nagyban függ az adott növény vízben nem oldódó és fermentálható rosttartalmától. A vízben oldódó, viszkózus rostokban gazdag zöldségek és gyömölcsök gyakran jól tolerálhatóak és segítik a széklet állagának sűrítését:
● cékla, répa, fehérrépa, paszternák, zellergumó, sütőtök, főzőtök, cukkini, csillagtök, padlizsán, vajretek, uborka, héj- és magmenentes paprikakrém, paradicsompüré
● a borsó és a zöldbab nem szárazhüvelyes, ezért itt említem őket: átpasszírozva vagy puhára főzve sokszor jól tolerálhatóak
● banán, dinnyék mag nélkül, meggy, mangó, alma, őszibarack, körte, nektarin, avokádó
● citrusfélék hártyájuktól megfosztva vagy lé formájában, datolya por vagy püré állagúan
● bogyós gyümölcsök átpasszírozva
A hámozás, átpasszírozás, pürésítés, hőkezelés sokan javít a tolerancián, így ezeket az eljárásokat bátran alkalmazzátok. A skálát az alma példájával fogom szemléltetni:
Amint a páciens állapota engedi, a többi zöldség és gyümölcs visszavezetését is megkezdjük. A célunk, hogy az étrend ilyen tekintetben is minél bővebb legyen. A kápszta- és salátafélék, a keresztesvirágú (“k-betűs zöldségek”), a bogyós gyümölcsök és minden egyes növény, ahol a páciens toleranciaszintje szépen fokozatosan felépíthető, szeretnénk, ha idővel visszakerülne az étrendbe. Az étrend bővítése kezdhető pl. bogyós gyümölcsök közül az áfonyával, ami csak kevés és nagyon mini magvakat tartalmaz (vagy az aprómagvasokat átpaszírozva korábban is fogyaszthatják már, nem elhanyagolható gyulladáscsökkentő hatásuk miatt) vagy keresztesvirágúak közül a brokkoli rózsáival, ami szépen vegyíthető a már tolerált zöldségfélékkel.
HÜVELYESEK
Mi tartozik ide? babok (pl. vörös vesebab, tarkabab, szójabab), borsók (pl.: sárgaborsó, csicseriborsó) lencsék (pl.: beluga, vörös) és a belőlük készült termékek
A hüvelyesek sajnos sokszor teljesen kikopnak az érintettek étrendjéből, pedig vannak olyan változatok, amik jól beilleszthetőek. A legkönnyebben emészthető a tofu, vagyis szójasajt, aminek az eljárás során lecsökken a rosttartalma, ugyanakkor magával hozza a szójabab több jó tulajdonságát is. Például szuper fehérje-, kalcium- és vasforrás és a zsírsavösszetétele is preventív. A hüvelyeskrémek is sokszor jól toleráltak.
Ha valaki szeretne visszatérni a hüvelyesekhez és dietetikusával ezt biztonságosnak ítélik, a sokszor keveset elvet itt tényleg nagyon komolyan kell venni. A bélflóra fokozatos hozzászoktatása ezekhez a típusú rostokhoz segíthet a puffadás elkerülésében. Ez a tünet olykor nagyon kellemetlen, azonban sokszor egy teljesen normális fermentációs folyamat eredménye. Fájdalommal azonban nem szabad járnia.
OLAJOS MAGVAK, avagy magvak és diófélék
Mi tartozik ide? dió, kesudió, paradió, makadámdió, mogyoró, pisztácia, földimogyoró, mandula, lenmagtöret, szezámmag, napraforgómag, chia mag, kendermag, mák és a belőlük készült termékek
Az olajos magvak szintén egy rettegett alapanyagcsoportnak számít az IBD-sek között, pedig az élelmiszertechnológiának köszönhetően sosem kell teljesen lemondanunk róluk. A növényi olajok esszenciális, gyulladáscsökkentő zsírsavtartalmára pedig akkor is szüksége van a pácienseknek, ha egy súlyos fellángolás során teljesen el szeretné kerülni az olajos magvak rosttartalmát. Főzéshez repce-, napraforgó vagy olívaolajat ajánlok. Ritkábban, mint gondolnánk, de egyes zsírfelszívódási zavaroknál a kókuszolaj is jó választás lehet. De vigyázat: kizárólagos olajként nem használható, hiszen ő nem tartalmazza azokat az esszenciális zsírsavakat, amiket a szervezetünk nem tud előállítani, így külső forrásból kell bevinnünk. Amikor már nem tervezel hőkezelést (salátaöntetekre, kásákhoz, dúsításra) használhatsz hidegen sajtolt növényi olajokat, a lenmagolaj és dióolaj különösen magas növényi omega-3 tartalommal bír.
Az IBD legtöbb fázisában a magvajak is nagyon jól tolerálhatóak, de alább találod a skálát, aminek segítségével talán könnyebb átlátni ezt az alapanyagcsoportot. Akárhol is tartasz jelenleg, az olajos magvak vagy a belőlük készült olajok, magvajak napi szintű fogyasztását javaslom.
FŰSZEREK
Sok régi diétás tanácsadó lapon szerepel a “fűszerszegény” felirat, de mielőtt elkezdenétek kizárólag sóval ízesíteni, bontsuk ki ezt a témát.
Gyulladásos bélbetegségben egyedül az erős, csípős fűszereket nem ajánljuk (pl.: bors, chili) nyálkahártyairritáló, tünetprovokáló hatásuk miatt.
A hagymák egyéni elbírálást igényelnek. Bár a nyers hagyma sokszor tünetokozó, az egészben főtt vagy párolt hagymát, az újhagyma vagy póréhagyma zöld részét, leginkább pedig a szárított metélőhagymát sok érintett jól tolerálja.
A zöldfűszerek (pl.: bazsalikom, oregánó, rozmaring, kakukkfű, petrezselyem, zsálya, kapor…), a fahéj, szerecsendió, szegfűszeg, a kurkuma, sőt még az édes pirospaprika is nyugodtan használható. Az ízetlen ételek nem javítják az étvágytalan páciensek étkezési kedvét, valamint a fűszerek még kis mennyiségben is erős antioxidánsok, így kerülésük élettanilag és kulináris szempontból is kontraproduktív.
TEJTERMÉKEK
Sok páciensemnél tapasztalom, hogy tartanak a tejtermékektől korábbi rossz tapasztalatok vagy az élelmiszercsoport rossz hírneve miatt. A tejtermékek egy rendkívül heterogén csoport, nem tudunk róluk egységesen beszélni. Amikor egy páciens tüneteket tapasztal a fogyasztásuk után, fontos kiderítenünk, hogy melyik komponenssel van problémája:
- LAKTÓZ: a laktóz a tej szénhidrátkomponense, az őt lebontó enzim a laktáz, aminek termelődése a kor előrehalatával vagy vékonybélérintettségű Crohn-betegség esetén csökkenhet. Előbbi végleges, utóbbi azonban a gyulladás megszűnésével javulhat. Ha laktóz intoleranciára derül fény, nem kell a teljes élelmiszercsoportot eliminálni, csak laktózmentes termékekre cserélni.
- FEHÉRJE: a tejfehérjeallergia felnőttkorban rendkívül ritka, az érintett gyermekek nagy része felnőttkorra kinövi és gond nélkül tud tejfehérjét fogyasztni. Ha mégis azt tapasztaljuk, hogy valakinél tüneteket okoz a tejfehérje, ma már ki lehet próbálni az A2-es fehérjetartalmú tejet és tejtermékeket.
- ZSÍR: a zsír az a makrotápanyag, amire a legnagyobb hangsúlyt tenném a felsorolásban, hiszen a magas zsírtartalom gyulladásos bélbetegségben gyakran tünetokozó. Ráadásul a tejtermékek - mint a legtöbb állati eredetű termék - nagy mennyiségben tartalmaznak telített zsírsavakat, amik kedvezőtlenül hatnak a gyulladásos folyamatokra és több krónikus megbetegedés rizikóját növelik. Ügyeljünk tehát, hogy inkább alacsonyabb zsírtartalmú tejtermékeket válasszunk és ételeinkben a növényi zsiradék domináljon az állatival szemben.
Jó választás:
- natúr joghurt, skyr, kefír, ayran, zsírszegény vagy félzsíros túró, ricotta, író, cottage cheese, mozzarella
- mértékletesen a sajtok
- alkalmanként 12%-os tejföl, 10%-os tejszín
A jelenleg elérhető legjobb minőségű vizsgálatok alapján nem jár előnnyel a tejtermékek kerülése gyulladásos bélbetegség esetén, így a zsírszegény változatokat jó szívvel ajánlom. Különösen előnyös lehet a fermentált változatok rendszeres fogyasztása. Biztató adatok szólnak arról, hogy a Bifidobacteriumokat tartalmazó fermentált tejtermékek fogyasztása mellett kevesebb relapsus volt megfigyelhető colitis ulcerosaban.
HÚSOK ÉS HÚSKÉSZÍTMÉNYEK
- a tejtermékeknél említett telített zsírsavak a húsok csoportját sem kerülik el, így itt is érdemes az alacsonyabb zsírtartalmúakat választani, mint a csirke és pulyka összes része, sertés, tarja, karaj, comb, lapocka, marhalapocka
- ajánlott a vörös húsok helyett a fehér tőkehúsokat előnyben részesíteni, mint a csirke és a pulyka
- a húskészítmények fogyasztását érdemes minimalizálni, mert sok közülük magas zsírtartalmú, tartósítószert (nitrites pácsót) és a füstölés során belekerülő vegyületeket (pl. PAH) tartalmaznak. Ez a kombináció több krónikus megbetegedés kialakulásával (pl. daganatos megbetegedések) összefüggésbe hozható. Közepesen erős adatok alapján a vörös- és feldolgozott húsok csökkentése segíthet pl. megtartani a remissziót colitis ulcerosaban.
- Ma már van néhány tartósítószermentes sonka a magyar szupermarketek polcain, ezek alkalmanként beilleszthetőek egy változatos étrendbe, különösen akkor, amikor a fehérjeszükséglet fedezése nehézséget okoz.
TOJÁS
- Szuper vitamin, ásványi anyag és fehérjeforrás, így érdemes ezt az alapanyagot az eszköztárunkban tartani.
HAL
- A hal rendkívül jó fehérje- és mikrotápanyag forrás. Amiről pedig a legtöbben ismerik, az az omega-3 zsírsav tartalma. Fogyasztása heti 1-2 alkalommal javasolt.
- Választásunk lehet egy konzerv, egy fagyasztott vagy egy friss termék is. Fontos azonban, hogy ne mindig ugyanazt a halfajtát fogyasszuk, mert vannak, amik magasabb omega-3 tartalmúak.
ÉDESÍTÉS
A legjobb, ha gyümölccsel édesítünk, hiszen így nem csak cukrokat, hanem vitaminokat, ásványi anyagot és rostot is adunk az ételeinkhez. Az édesítés történhet almapürével, barackpürével, tört banánnal, datolyaőrleménnyel vagy a kedvenc, jól tolerált idénygyümölcsünkkel / aszalványunkkal.
Ha mégis igényel az ételünk a gyümölcsön felül egy kis extra édességet, akkor mértékkel cukrot, mézet és egyéb szirupokat (pl.: juharszirup, rizsszirup) is lehet használni.
Tápláltsági állapot és társbetegségek függvényében mértékkel az édesítőszerek is használhatók (pl. sztívia), de a cukoralkoholokat (xilit, maltit, laktit, szorbit) nem ajánlom, mert érzékeny bélrendszer vagy nagy mennyiségű fogyasztás esetén puffadást, hasmenést okoznak.
FOLYADÉKBEVITEL
A napi folyadékszükséglet sok tényezőtől függ, ilyenek pl. a testtömeg, hőmérséklet, fizikai aktivitás, folyadékvesztés (pl. hasmenéssel). Ha 30-40 ml/ testtömegkilogramm napi mennyiséggel számolunk, nem tudunk mellélőni. Mit jelent ez? Egy 60 kg-os felnőtt napi szükséglete 1800-2400 között mozog a felsorolt tényezőktől függően. Fontos: ha már szomjúságérzeted van, a tested folyadéktartalmának kb. 1%-át elvesztetted, ezt nem kell megvárni. Hasmenés esetén pedig nem csak a folyadékbevitel mennyiségére, hanem minőségére is figyelni kell. A gyorsabb folyadékpótlás végett gyógyszertári orális rehidráló oldaltok (ORS) vagy házi izotóniás italok is használhatók. Utóbbihoz recepteket itt (Rövidbél-szindrómánál lesz) találsz.
A napi folyadékbevitel jelentős részét csapvízzel fedezd, ez kiegészíthető igény és tolerancia szerint 100% gyümölcslével, teával, kávéval.
DÚSÍTÁS
Sokat tehetünk az alultápláltság mérséklése vagy megelőzése érdekében, ha nem a jól bevett “mit kéne elhagynom” kérdéssel közelítjük meg az étkezéseinket, hanem a “mit adhatnék ehhez hozzá” irányba kezdünk vizsgálódni. Ha úgy adunk extra alapanyagokat az ételünkhöz, hogy közben a volument nem növeljük, azt dúsításnak nevezzük. Ilyenkor extra tápanyagokat csempészünk az ételekbe, mégsem okoz gondot az adag elfogyasztása.
Dúsíthatunk például a következőkkel:
- zsír: hidegen sajtolt növényi olajok, magvajak, avokádó, sajt → itt kis mennyiség is sok extra tápanyagot és energiát jelent
- fehérje: tojás, totu, túró, skyr, sovány sajt, natúr protein joghurt, magvaj, tofu, hüvelyeskrémek, sörélesztőpehely, húsok, Protifar
- szénhidrát: burgonya, édesburgonya, lisztek, gabonák, kis mennyiségben: cukor / szirupok, gyümölcspürék, datolyaőrlemény
- speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek (ismertebb nevükön tápszerek): kiválasztásuk egyéni mérlegelést igényel. Használhatjuk őket külön étkezésként vagy ételek dúsítására. Kiválasztásában kérd dietetikusod segítségét!
MOZAIK ÉTREND
A mozaik étrend azt jelenti, hogy nem kell egy az egyben az alább leírtakat követned, hanem a napi menüdet összeollózhatod a szükségleteidnek vagy ízlésednek megfelelően. Mint írtam, minden érintett és betegséglefolyás más és más, ezért a lenti példák a legjobb törekvésem ellenére is csak arra jók, hogy a gondolkodásmódot átadjam.
1. nap: súlyos IBD aktivitás szűkülettel
2. nap: mérsékelt IBD aktivitás
3. nap: enyhe IBD aktivitás
4. nap: teljes remisszió
5. nap: tejmentes étrend, mert ez a leggyakoribb alapanyag, amit felméréseken a gyulladásos bélbetegek szubjektív módon tünetokozónak jelölnek
Az 6. napon dúsított étkezésekre mutatok példát, a korábbi napok egy-egy étkezését fogom dúsítani, hogy megtanuljátok a gondolkodásmódot.
A főétkezéseket összeállításakor érdemes a tányérmodellt használni és ügyelni arra, hogy kb. 3 egyenlő részben legyenek a tányéron zöldségek/ gyümölcsök, gabonák vagy gabontermékek és fehérjeforrások. Ez a modell különösen fellángolás és alultápláltság esetén érvényes. Jó tápláltsági állapotban, túlsúly esetén vagy remisszióban a tányér zöldség-gyümölcs szekciója kinyitható úgy, hogy a tányér felét ezek tegyék ki. A másik két alapanyagcsoport pedig a tányér maradék két negyedére kerülhet.
Használjátok inspirációként!
1.NAP: súlyos IBD aktivitás szűkülettel
- Reggeli: túrós rizskása 3 adagolókanál Modulennel dúsítva, fahéjjal és őszibarackpürével ízesítve
- Tízórai: 1 db Fresubin 2 kcal Drink lassan elkortyolva
- Ebéd: cukkinikrémleves burgonyával és skyrrel sűrítve;
tofu kockák, puhára főtt köles, fetás sütőtökkrém
- Uzsonna: natúr protein joghurt almapürével
- Vacsora: fehér vadkovászos kenyér héj nélkül, halkrém, hámozott reszelt kígyóuborka joghurtos mártásban
*szükség esetén laktózmentesen.
2.NAP: mérsékelt IBD aktivitás
- Reggeli: Fehér vadkovászos kenyér, sült paprikakrém (héjak, magvak eltávolítva, dióolajjal), főtt tojás
- Tízórai: mogyoróvajas pirítós, párolt alma vagy banán karikákkal
- Ebéd: Modulenes meggyleves;
sütőzacskóban összesült csirkecomb, cékla, répa burgonyapürével
- Uzsonna: Nutridrink
- Vacsora: Fehér vadkovászos kenyér, fetás céklakrémmel
3.NAP: enyhe IBD aktivitás
- Reggeli: körtés sült zabkása dióvajjal
- Tízórai: vadkovászos félbarna kenyérből pirítós és sült répa szeletek humuszba mártogatva
- Ebéd: sült pisztrángfilé, zöldbabos rizs
- Uzsonna: hámozott alma mandulavajba mártva
- Vacsora: tortilla pizza (adalékanyagmentes fehér tortilla lapon, zöldfűszeres paradicsomszósz, olívabogyó, 1 tojás, mozzarella sajt. Sütés után kerülhetnek rá pl. avokádó szeletek, saláta.)
4.NAP: teljes remisszió
- Reggeli: teljes kiőrlésű kenyér, aszalt paradicsomos fehérbabkrém, uborka-répa csíkokkal
- Tízórai: 1 marék olajos mag idénygyümölccsel
- Ebéd: Buddha-tál (összetétel pl.: quinoa, lazac, mangó, vegyes saláta káposztával és madársalátával, teriyaki szósz)
- Uzsonna: rozmaringos kréker cottage cheesebe mártogatva, koktélparadicsom
- Vacsora: banános zabpalacsinta bogyós gyümölcsökkel
5.NAP: tejmentes az előző napok menüjéből inspirálódva
- Reggeli: Fehér vadkovászos kenyér, sült paprikakrém (héjak, magvak eltávolítva, dióolajjal), főtt tojás
- Tízórai: 1 db Nutricia Nutridrink Plantbased Protein lassan elkortyolva
- Ebéd: Meggyleves növényi főzőkrémmel készítve;
sütőzacskóban összesült csirkecomb, cékla, répa burgonyapürével
- Uzsonna: hámozott alma mandulavajba mártva
- Vacsora: Fehér vadkovászos kenyér, halkrém, hámozott reszelt kígyóuborka növényi gurtos mártásban
6.NAP: dúsítás
- Reggeli: körtés sült zabkása dióvajjal → a sült zabkását tojással készítsük és Modulennel édesítsük. Egy kis tepsi sült zabkása 10-12 ak. Moduelnt is elbír.
- Tízórai: mogyoróvajas pirítós, párolt alma vagy banán karikákkal → lehet a mogyoróvajat vastagabban kenni
- Ebéd: sütőzacskóban összesült csirkecomb, cékla, répa burgonyapürével → burgonyapürébe Protifar vagy reszelt mozzarella keverhető
- Uzsonna: natúr protein joghurt, almapüré → 1 tk. dióolaj elkeverve a joghurtba
- Vacsora: banános zabpalacsinta bogyós gyümölcsökkel → ez az amerikai típusú zabos banánpalacsinta összeáll tojás nélkül is, de ha tojással készíted az tápanyagdúsabb lesz
A tájékoztatót összeállította: Mirgai Zita dietetikus
MendMedical Egészségközpont, Dietetikus Projekt
Szakmai lektor: Török Éva dietetikus, táplálkozástudományi szakember
Budai és Pesti Gasztroenterológiai Centrum
Utolsó frissítés: 2026.09.01
Hivatkozások:
Gleave, A., Shah, A., Tahir, U., Blom, J. J., Dong, E., Patel, A., Marshall, J. K., & Narula, N. (2025). Using Diet to Treat Inflammatory Bowel Disease: A Systematic Review. The American journal of gastroenterology, 120(1), 83–97. https://doi.org/10.14309/ajg.0000000000002973
Kempinski, R., Arabasz, D., & Neubauer, K. (2024). Effects of Milk and Dairy on the Risk and Course of Inflammatory Bowel Disease versus Patients' Dietary Beliefs and Practices: A Systematic Review. Nutrients, 16(15), 2555. https://doi.org/10.3390/nu16152555
Karimi, P., Ramezani, E., Dehghani, S., Shirkoohi, N. M., Movahedi, A., Masoumvand, M., & Esfehani, A. J. (2025). Relationship between diet quality and inflammatory bowel disease: a systematic review of observational studies. BMC gastroenterology, 25(1), 756. https://doi.org/10.1186/s12876-025-04284-1
Herrador-López, M., Martín-Masot, R., & Navas-López, V. M. (2023). Dietary Interventions in Ulcerative Colitis: A Systematic Review of the Evidence with Meta-Analysis. Nutrients, 15(19), 4194. https://doi.org/10.3390/nu15194194
Svolos, V., Gordon, H., Lomer, M. C. E., Aloi, M., Bancil, A., Day, A. S., Day, A. S., Fitzpatrick, J. A., Gerasimidis, K., Gkikas, K., Godny, L., Hedin, C. R. H., Katsanos, K., Narula, N., Russell, R. K., Sarbagili-Shabat, C., Segal, J. P., Sigall-Boneh, R., Sokol, H., Wall, C. L., … Halmos, E. P. (2025). European Crohn's and Colitis Organisation consensus on dietary management of inflammatory bowel disease. Journal of Crohn's & colitis, 19(9), jjaf122. https://doi.org/10.1093/ecco-jcc/jjaf122
Hashash, J. G., Elkins, J., Lewis, J. D., & Binion, D. G. (2024). AGA Clinical Practice Update on Diet and Nutritional Therapies in Patients With Inflammatory Bowel Disease: Expert Review. Gastroenterology, 166(3), 521–532. https://doi.org/10.1053/j.gastro.2023.11.303
Bischoff, S. C., Bager, P., Escher, J., Forbes, A., Hébuterne, X., Hvas, C. L., Joly, F., Klek, S., Krznaric, Z., Ockenga, J., Schneider, S., Shamir, R., Stardelova, K., Bender, D. V., Wierdsma, N., & Weimann, A. (2023). ESPEN guideline on Clinical Nutrition in inflammatory bowel disease. Clinical nutrition (Edinburgh, Scotland), 42(3), 352–379. https://doi.org/10.1016/j.clnu.2022.12.004
